Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Habsburgok és holtak - Séta József nádor nyomában a királyi kertekben és a nádori kriptában

A Margitsziget fái, a Szépítő Bizottság, a Ludovika, a Vakok Intézete, a Műegyetem – csak néhány azok közül, amelyeket József nádor a fővárosunknak adott, ám a király utáni legmagasabb méltóságról keveset tudunk.

Sétánkon a „legmagyarabb Habsburgként” emlegetett nádor, József Antal főherceg nyomába eredünk: megismerjük fél évszázados nádori tevékenységét és tragédiákkal teli családi életét. A Duna-partról indulva, a város legszebb panorámájában gyönyörködve eljutunk a Magyar Nemzeti Galériához. Itt rejtett ajtón át belépünk a páratlan szépségű Habsburg nádori kriptába, ahol a főherceg és családja alussza örök – bár sírrablóktól többször megzavart – álmát. Nyughelyük nemcsak azért különleges, mert a Habsburg-család leszármazottjai a mai napig rendszeresen látogatják, hanem azért is, mert ez a Királyi Palota egyetlen, a második világháborút és az azt követő átalakításokat is túlélő, épen megmaradt része.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Mesterművek panorámával - Séta a Magyar Nemzeti Galéria történetéről a kupola látogatásával

Hogyan üzemel az ország legnagyobb magyar képzőművészeti gyűjteménye? Melyik volt eddigi történetének leglátogatottabb kiállítása? Mi volt a közelmúlt legdrágább műtárgyvásárlása? Hogyan szállítható egy középkori szárnyas oltár?

Sétánk során feltárulnak a Magyar Nemzeti Galéria kulisszatitkai: megmutatjuk, hogyan alakult át a 19. századi fényűző királyi rezidencia a kultúra fellegvárává, elmeséljük a legemlékezetesebb kiállítások megszületését, és bepillantást nyerünk a galéria mindennapjaiba. Tények és tanúk, az egész magyar társadalmat megmozgató parázs viták, rekordok, szenzációk és egy hajmeresztő mutatvány Budavár legtetején. Programunk végén közösen meghódítjuk a Budavári Palota kupoláját, hogy egészen új szemszögből pillantsunk vissza fővárosunkra és nemzetünk művészetére is.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Sisi, Magyarország szerelmese - Erzsébet királyné nyomában a Budavári Palotanegyedben

Sétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: megismerjük kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt, a róla elnevezett lépcsőházat, majd körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit. Közben felidézzük hőn szeretet királynénk életének legfontosabb, Budához is köthető részleteit. Hogyan vált a magyarok kedvenc uralkodójává? Kik voltak legbizalmasabb barátai? Milyen viszony fűzte Andrássy Gyula grófhoz?

Sétánkon minden kiderül!

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

A főváros ékszerdoboza - A Várkert Bazár, ahogy még sosem látta

Vajon miért és hogyan épült a Várhegy keleti oldalán, a Duna-parton hosszan elnyúló impozáns, neoreneszánsz épületegyüttes? Sétánkon megismerjük a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár tervezőjét, Ybl Miklóst, miközben alkotásának lenyűgöző részleteiben, csillogó Zsolnay kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk. Utunk során elmeséljük az épületegyüttes sorsát a születéstől a pusztuláson át egészen a rekonstrukcióig. Bemutatjuk, hogyan vált a helyszín középkori védműből szobrászgenerációk alkotóhelyévé, majd az Ifipark hangos évtizedei után a kultúra és művészet központjává és a főváros egyik legszebb panorámájú pihenőhelyévé.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Hauszmann paripái - Vezetett bejárás az újraépített Lovardában

A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda a Budai Várséták tematikus vezetésén látogatható először! Helyszíne, a Csikós udvar a második
világháború okozta sérüléséket követően az 1950-60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
Sétánkon betekintést nyerhetünk a századforduló világába: körbejárjuk a királyi testőrség kiszolgálását biztosító Főőrség épület impozáns tömbjét. Ezt követően a már enteriőrjében is elkészült Lovardába érkezünk, ahol feltárul előttünk a grandiózus lovaglócsarnok, annak korhű, ugyanakkor technikai felszereltségével a jelenkori igényeket is kielégítő tetőszerkezete, az egyedi „hauszmannzöld” üveg-ablakok, a zenekari és királyi páholy. A csarnok méltó kísérői a további helyiségek különféle terrazzoburkolatai, az elegáns márvány díszlépcső vagy a kovácsoltvas hibiszkuszvirág-korlát.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Buda Vára

A Budavári Palotanegyed és a polgárváros világhírű látnivalói
Sétánkon Buda minden arca feltárul: felfedezzük a királyi, egyházi, hivatali központként és lakóhelyként is szolgáló Várhegy leghíresebb látnivalóit.
Mesélünk a Budavári Palotáról, a Sándor-palotáról, a Karmelita épületegyüttesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról. Felkutatunk olyan kevésbé ismert gyöngyszemeket is, mint a Dísz tér barokk palotái és az Úri utca díszes kereskedőházai.
Vajon kik voltak Buda leghíresebb lakói? Utunk során róluk is szót ejtünk, miközben lélegzetelállító budai és pesti panorámában gyönyörködünk.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is.

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Várból Palota - Séta a Budavári Palotanegyedben, a Várkápolnában és a Királypincében

A Budavári Palota, uralkodóink egykori rezidenciája, a kultúra és a művészet központja, nemzeti szimbólumunk. Budai Vársétánkon elmeséljük a ma látható épületegyüttes viharos történetét az Anjou királyok erődítményétől Ferenc József és Erzsébet fényűző palotáján át egészen a második világháborút követő eseményekig.

Megnézzük, hol álltak a vár első falai, meglátogatjuk a fennmaradt gótikus Várkápolnát és a Királypincét, valamint mesélünk a Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg zajló nagyszabású építkezésekről is.

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

Budai Várséták - Tematikus séták a budai Várnegyedben

A Várkapitányság sétavezetői elmesélik a budai Vár 800 éves történelmét, és megmutatják páratlan kulturális és művészeti értékeit. Barangolunk a Budavári Palotanegyedben és a polgárvárosban, gyönyörködünk a panorámában Buda legtetején, sőt, titkok után kutatva lemerészkedünk a föld alá is. Csak velünk beléphet a Nemzeti Hauszmann Program látványos fejlesztéseinek területeire is. 

Tartson velünk, fedezzük fel közösen a budai Vár igazi arcát!

Shalom, Buda! - Séta a polgárvárosban a budai zsidóság nyomában

Vajon ki volt Henel comes, Mendel Jakab, Szerencsés Imre vagy Schulhof Izsák? Hol található a budavári zsidó közösség középkori rituális fürdője, a mikve és hol lehettek a zsinagógáik? Melyek voltak a budai zsidóság fénykorai, amikor tudásukkal és szorgalmukkal hozzájárultak a város gazdasági fejlődéséhez, szellemi és kulturális gyarapodásához, és melyek voltak várbéli történetük legsötétebb pillanatai, amikor az életük is veszélybe került? 
Sétánk során ezekre a kérdésekre is választ adunk, de szót ejtünk báró Hatvany Lajos híres irodalmi szalonjáról vagy a vészkorszak rettenetes időszakáról is, amikor a német hadsereg prominens tagjai, az SS és a Gestapo emberei vették birtokukba a korábbi zsidó tulajdonosoktól kisajátított várbéli épületeket. Kiderül az is, vajon mi köti össze a Zwack-, a Nákó- és a Berg-családokat Raoul Wallenberggel. Programunk végén a Középkori Zsidó Imaházban egy kicsiny, virágzó zsidó közösség jelenéről mesélünk.
 

Az aktuális sétákhoz és jegyvásárláshoz szkennelje be a QR kódot!

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. A magyar művészet gyűjtése és bemutatása céljából alapított intézmény 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit a Kossuth téri – Hauszmann Alajos által tervezett – Igazságügyi Palota (Királyi Kúria) épületében. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte, amely ebben az időben mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11 000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magába. 1975-ben átköltözött a Budavári Palota e célra átalakított B-C-D, később A épületébe. Gyűjteménye bővült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így lehetővé vált a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól kezdve napjainkig. 

1979-től sorra nyíltak az állandó kiállításai: még ebben az évben a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a Magyarországi késő reneszánsz és barokk művészet, 1982-ben a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása. Három évvel később a Középkori és reneszánsz kőtár, majd a rendszerváltoztatás után az addig elzárt Habsburg nádori kripta is látogathatóvá vált. 

A Budavári Palota megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Program keretében 2022-ben elkezdődött az A és B épület rekonstrukciója, így a galéria állandó és időszaki kiállításai a palota C és D szárnyaiban tekinthetők meg.

A Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit bemutató intézmény, amely magában foglalja az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum és a Kiscelli Múzeum, valamint a Budapest Galéria gyűjteményeit. A római kori, a régészeti, a középkori és az újkori gyűjteménycsoport kialakulása nagyjából egy időben, a 19. század utolsó negyedében kezdődött. A középkori emlékek rendszeres gyűjtését is 1887-ben kezdték el, de az önálló középkori részleg csak 1922-ben alakult meg. A Budavári Palota, a Mátyás-templom, a koronaőri laktanya, a domonkos szerzetesek Szent Miklós-templomának feltárása során értékes középkori leletek, szobor- és épülettöredékek kerültek elő. Ezek és a Halászbástya nagy saroktornyában már korábban elhelyezett darabok képezték a középkori gyűjtemény alapját. 1932-ben Középkori Kőemléktár néven állandó kiállítás nyílt a Halászbástyán.

1945-ben a teljes középkori anyagot átköltöztették a Szentháromság téren álló egykori budai városháza épületébe, melyet nem sokkal később Vármúzeumnak neveztek el. Ez a részleg 1967-ben a helyreállított Budavári Palota E épületszárnyába került, ahol a középkori palota feltárt maradványait is bemutató állandó kiállítás nyílt. Ezt egészítette ki az emeleti szinten a főváros újkori történetét bemutató tárlat, illetve számos időszaki kiállítás. Az egész intézményt ekkor nevezték el Budapesti Történeti Múzeumnak.

A múzeum 2019-ben kiköltözött a déli összekötő szárnyból és átadta területét a Nemzeti Hauszmann Program számára. A Hauszmann-kori külsővel megújult déli összekötő szárny első emeletén 2021. augusztus 20-án nyílt meg az újjászületett Szent István-terem, 2022 márciusától pedig – új helyén – a második emeleti kiállítótérben várja a látogatókat a Hauszmann Alajost és munkásságát bemutató A Hauszmann-sztori folytatódik című kiállítás.

A Szent György téri, panorámás telek 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. A palota építésének kezdete ismeretlen, de bizonyos, hogy 1805-ben már az épületben született gróf Sándor Móric, aki később akrobatikus lovas mutatványokkal botránkoztatta meg, illetve kápráztatta el a járókelőket, ezért Pesten „ördöglovasnak”, Bécsben pedig „az ördög istállómesterének” hívtak akkoriban. Az épület Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján, klasszicista stílusban készült, 1803 és 1806 között. 

Sándor Móric 1831-ben eladta az épületet az őrgróf Pallavicini családnak. Majd az ingatlan az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája lett. 1867-ben gróf Andrássy Gyula miniszterelnök javasolta, hogy a reprezentatív épületet a magyar állam vásárolja meg a mindenkori miniszterelnök számára. Miniszterelnökként első lakója maga Andrássy volt, őt egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an. Andrássy Ybl Miklós segítségével renoválta az ekkorra már igencsak felújításra szoruló palotát: a földszinten irodákat, az emeleten pedig a miniszterelnök lakását rendezték be. Ekkoriban – állítólag – egy titkos folyosó vezetett át a Várszínházba, ahonnan a háziak nemegyszer Erzsébet királyné társaságában tértek vissza a palotába egy-egy búcsúteára. 1898-ban, amikor a királyné merénylet áldozata lett, a magyarok monumentális emlékművel szándékoztak emléke előtt tisztelegni, amit épp ide, a Sándor-palota helyére képzeltek el. Szerencsére az épület lebontására nem került sor, de a híres fotográfusnak, Klösz Györgynek – ennek apropóján – alkalma nyílt elkészíteni azokat a máig épségben megmaradt fotókat a belső termekről, amelyek segítségül szolgáltak a későbbi rekonstrukció során.

1941. április 2-áról 3-ra virradó éjjel, a Sándor-palotában található dolgozószobájában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe miatt gróf Teleki Pál miniszterelnök. 

Az épület a második világháborús ostrom során szinte teljesen megsemmisült, déli része beomlott, számos pótolhatatlan műkincset temetve maga alá. A háborút követően a leomlott külső falait vakolás nélkül visszafalazták és új tetőszerkezetet kapott. 1989-ben kívülről helyreállították. A Sándor-palota korhű, az 1806-os állapotot tükröző, teljes rekonstrukciójára 2000 és 2002 között került sor a Pallavicini család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok és archív fényképek alapján. A palota 2003 óta Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye. Évente egyszer, a Kulturális Örökség Napjai rendezvény keretében látogatható.

A Budavári Palota századfordulós bővítésekor Hauszmann Alajos tervei alapján Jungfer Gyula műhelyében készült el a palota dunai, keleti teraszát a polgárvárostól elválasztó neobarokk kovácsoltvas kapu és a turulszoborral díszített kerítése. A helyszín reprezentatív jellegét a két térszintet összekötő kétkarú díszlépcső is emelte. Utóbbi tengelyében helyezték el Senyei Károly Halászó gyerekek kútjának szoborcsoportját.

Ezek az alkotások – bár több találat is érte őket – átvészelték a második világháborús ostromot. A kapuzaton az 1970-es és 1980-as években ugyan megtörtént a háborús károk helyreállítása, az elmúlt évtizedek mégis nyomot hagytak rajtuk, állapotuk egyre romlott. 

A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően 2021-ben megtörtént a műemlékek felújítása. A munka során helyreállították a Habsburg-kapu kőfelületét, restaurálták a fém kovácsoltvas betéteket, pótolták a hiányzó díszítéseket, elvégezték a szükséges lakatos munkákat, és egy új, forgózsámolyos megoldásnak köszönhetően pedig ismét teljes keresztmetszetében nyitható a kapu.

Donáth Gyula szobrász turulmadarat ábrázoló alkotását 1905-ben, a Budavári Palota századfordulós átépítésének és bővítésének befejező szakaszában állították fel a Habsburg-kapuhoz tartozó kerítés sarkán. A szobornak már a méretei is tiszteletet parancsolóak: magassága öt méter, szélessége hét méter, a súlya pedig megközelíti a kilenc tonnát. Az alkotás, melynek talapzatát a történelmi Magyarország címere díszíti, az elmúlt közel 120 évben a Budavári Palotanegyed egyik legnépszerűbb látványosságává vált. A második világháborúban megsérült, állapota pedig a kisebb javítások ellenére azóta jelentősen leromlott. A mű a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Savoyai teraszon felállított szabadtéri restaurátorműhelyben újult meg teljeskörűen. A szakemberek a patinamegőrző tisztítást követően restaurálták a szobrot, és a korábbi javításoktól eltérően ezúttal saját alkotóanyagával, bronzhegesztéssel javították ki felületének sérüléseit. A szobor belső vázát megerősítették, immár rozsdamentes acélcsavarok tartják össze az alkotást. A munka során az is kiderült, hogy a szobor önhordó héjas, így különleges módon a mű vázának fő funkciója nem az alkotás megtámasztása, hanem az, hogy biztosítsa a szárnyak ellenállását a viharos szélben. A restaurált szobor egy 60 tonnás óriásdaru segítségével „repült” vissza az eredeti helyére.

Nézze meg ezeket az alkotásokat, navigáljon ide a QR kód segítségével!

A Nemzeti Hauszmann Program szakemberei archív fotók, korabeli tervek és a modern kor elvárásai alapján, a régészeti értékek megóvását szem előtt tartva építették vissza azt a gyalogosrámpát, amellyel a Stöckl lépcső mellett újra közvetlen kapcsolat jött létre a Lovarda és a Főőrség bejárati szintje között, vagyis a Csikós udvarról a Hunyadi udvarra gyalog, kényelmesen lehet feljutni. A rámpa tervezője, Hauszmann Alajos a „lovak le- és felvezetésére szolgáló lejtős utaknak” nevezte az építményt, amely lehetővé tette az udvari istálló és az új Királyi Lovarda közötti, gyalogos és lovas közlekedést. Az építmény a második világháború pusztításait kisebb-nagyobb sérülésekkel átvészelte, de az 1970-es évek második felében lebontották.

Az építmény a középkori támpilléres várfalra támaszkodik, belsejében akadálymentesen megközelíthető, pelenkázóval ellátott mosdóblokkok, kiszolgálóhelyiségek, míg a körülötte található területeken padok, szemetesek, ültetett és dézsás fák kaptak helyet. Az újjászületett rámpa külső megjelenésében szervesen illeszkedik a várfal többi részéhez, így a nemrégiben felújított Ybl-támfalhoz is. A burkolat vörös klinkertéglából és mészkő zárófedéssel készült, járófelülete legyező alakban lerakott, porphyr kiskockakő borítást kapott. Az építmény falára az eredeti trófeum reliefek, azaz a hadsereg különböző egységeit jelképező domborműves táblák másolatait helyezték fel. A háborúban megsérült, majd eltűnt eredeti reliefeket még a palota Ybl-Hauszmann-féle átépítésekor, a Krisztinavárosi szárny helyén egykor álló, régi Főőrség homlokzatáról helyezték át a rámpaműre. A látogatók az esti órákban is pazar látványban gyönyörködhetnek a járófelületben és a támfalakon elhelyezett díszkivilágításnak köszönhetően.

A déli összekötő szárny a századfordulón, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint épült azért, hogy összekapcsolja a régi barokk palotaszárnyat és az újonnan megépített krisztinavárosi szárnyat. Első emeletén kapott helyet a három történelmi díszterem egyike, a Szent István-terem. 

A szárny a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. Az 1960-as évek kommunista átépítése során egy homlokzati fala kivételével teljesen átépítették

A déli összekötő szárny hiteles, eredeti tervek és archív felvételek alapján történő rekonstrukciója 2021-ben készült el. Az újjáépítés során süttői kőburkolattal újraépítették a szárny déli homlokzatát, újrafaragták a homlokzatot díszítő féloszlopokat és homlokzatdíszeket, valamint újragyártották az eredetileg Thék Endre által kivitelezett nyílászárókat. Restaurálásra került az Oroszlános udvarra nyíló kapu két oldalán álló, Senyei Károly szobrász által készített, Háború és Béke című szoborcsoport is. 

A déli összekötő szárny és a kapcsolódó területek fejlesztésével új látogatói útvonalak jöttek létre. Az épület ismét átjárhatóvá vált, első és második emeletén kiállítóterek nyíltak. A szárny első emeletén 2021. augusztus 20-án nyílt meg az újjászületett Szent István-terem, második emeletén 2022-ben A Hauszmann-sztori folytatódik című kiállítás, amely a századfordulós Királyi Palota főépítészének, Hauszmann Alajosnak és munkásságának állít emléket.

A Királyi Palota közvetlen környezetében – a kertek és teraszok megszületésével – a középkori erőd jelleg fokozatosan átalakult. A 20. század elejére a Hauszmann Alajos tervei szerint elkészült palotakertekben a növénytakaró mögött már alig látszottak a támfalakká szelídült középkori várfalak. A várfalak jelenlegi formáját a második világháborút követően alakították ki. Azóta kisebb szakaszokon ugyan végrehajtottak rajtuk állagmegóvást, de átfogó, tervszerű rekonstrukciójuk nem történt meg. Mára a várfalak lepusztultak, szerkezetileg meglazultak, helyenként balestveszélyessé váltak.

A Nemzeti Hauszmann Program részeként a Budavári Palotanegyedet körülvevő összes várfal, bástya, torony és rondella újjászületik, és a várfal egyes szakaszain visszaépülnek az egykori gyilokjárók, lehetővé téve a palota körbejárhatóságát. 

A védőfolyosó vagy gyilokjáró a középkori várépítészetben a védőfalak koronáján végigfutó, általában felül nyitott folyosó volt, amelyen ostrom idején a vár védői közlekedtek, és biztosították a vár védelmét. A középkori budai Vár déli védőfalán is gyilokjáró futott körbe, melynek egy szakasza most ismét bejárható. A felvonók segítségével pedig közvetlen összeköttetés létesült a Várkert Bazárral. 

A látogatók elől hosszú évek óta elzárt várfalszakaszok megnyitásával lenyűgöző látványban lehet része az arra sétálóknak. A teljes munka több mint harminc várfalszakaszt érint, melyek összfelülete 22 ezer négyzetméter, hossza pedig eléri a hat kilométert.

A Csikós udvar a Várhegy nyugati oldalán, egy térszinttel a Hunyadi udvar alatt helyezkedik el. Nevét ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós című szobráról kapta, amelyet 1901-ben itt állítottak fel. 

A terület fejlesztése 1883-ban a Palota út kiépítésével kezdődött, melynek célja a felső palotaudvart megközelítő királyi magánút kialakítása volt. A tovább vezető út és a kapcsolódó hatalmas támfalak megtervezésével 1890-ben Ybl Miklóst bízták meg, akinek 1891-ben bekövetkezett halála után Hauszmann Alajos vette át az építkezések irányítását. Hauszmann nagyvonalú koncepciója nyomán a Csikós udvarban 1903-ra gazdag épületegyüttes jött létre az új Lovardával, a Főőrség épületével és az ahhoz kapcsolódó, a Hunyadi udvarra vezető Stöckl lépcsővel, valamint a felvezető rámpával. 

A Csikós udvar épületei és építményei a palotánál jóval enyhébb sérülésekkel vészelték át a második világháborút, azonban a helyreállításuk helyett fokozatosan lebontották őket, mementóként egyedül az Ybl-támfal maradhatott meg. A középkori erődrendszer rekonstrukciója következtében megszűnt a közvetlen összeköttetés a palotaudvarral, így a korábbi díszudvar helyén egy üresen álló, elhanyagolt terület alakult ki. 

Az eredetivel megegyező megújulás 2021-re fejeződött be. A korábbi feljutási pontok mellett a budai Vár Tabán felőli, könnyebb megközelítését két új, nagy kapacitású lift is szolgálja, melynek köszönhetően a Palota útról a Csikós udvarra, majd onnan a palotaudvarra akadálymentesen lehet feljutni. Újra járható a Hauszmann-féle rámpa is.

Hauszmann Alajos 1895-ben különleges vonalvezetésű, neoreneszánsz stílusú díszlépcső építésébe kezdett, amellyel 1896-ra – a palotakomplexum történetében először – közvetlen összeköttetést teremtett a Csikós udvar és a felső palotaudvar szintje között. Az építményt 1902-ben az új főőrségi épület szuterén szintjébe vezető járdával és az alatta lévő támfallal kibővítették.

A Stöckl lépcső a 19. században a közelében álló egykori Stöckl épületről (Stöckl Gebӓude) kapta a nevét, amely Ausztriában a kastélyok szomszédságában álló melléképületek gyűjtőneve volt. A budai Várban az egykori építési irodák (Bauamtsstöckl) helyén, az 1850-es években felépült Stöckl Gebӓude 1901-ben történő elbontásáig hivatali épületként szolgált.

Bár a második világháborúban megsérült lépcső helyreállítható lett volna, 1971-ben a főőrségi épülettel együtt lebontották.

A Stöckl lépcső helyreállítása nem pusztán funkciója miatt volt fontos, hanem történelmi szempontból is, hiszen talán ez az ország legkülönlegesebb történelmi lépcsője. A Nemzeti Hauszmann Program keretében 2019-ben rekonstruált, festői szépségű, historizáló díszlépcső ismét közvetlen összeköttetést teremt a Csikós udvar és a Budavári Palota szintje között.

Nézze meg a Stöckl lépcsőt, navigáljon ide a QR kód segítségével!

A Palota útról az Ybl-támfal mellett látható bástyaszerű torony elnevezése az oszmán hódoltság korára utal. Építtetője, Karakas Mehmed 1612-től szolgált az északnyugati végvidéken, 1618 és 1621 között pedig budai pasa volt. Nevéhez több erődépítési munkálat is kötődik. 

A jelenleg látható formáját 1950-ben nyerte el, ám állapota napjainkra jelentősen leromlott.

A Karakas pasa tornyának helyreállítása után belsejében információs pont, kávézó és ajándékbolt szolgálja majd a budai Várba látogatók kényelmét.

A Lovarda mögött egy új, kis méretű park, a Törökkert fogadja az erre sétálókat, felidézve, hogy ez a terület az oszmán hódoltság ideje alatt az Újnegyednek nevezett település része volt.

A budai Vár legkedveltebb és leglátogatottabb szökőkútja a Strobl Alajos szobrász által készített Mátyás kútja, amely 1904 óta áll eredeti helyén, a Hunyadi udvar déli oldalát lezáró épületfalon. Az alkotás Mátyás királyt és kíséretét ábrázolja, amint vadászat közben egy forrásnál megpihennek.  

A kút a második világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, de csak részlegesen rekonstruálták. Az azóta eltelt évtizedekben a szökőkút szerkezete elöregedett, a víz több helyen szivárgott és a szobrokra rakódott szennyeződések eltávolítása is időszerűvé vált. A Mátyás kútja teljes körű rekonstrukciója 2020-ban, nyolc hónapon keresztül történt a helyszínen, melynek során a Várkapitányság megbízásából dolgozó szakemberek fő feladata az volt, hogy egyszerre feleljenek meg az örökségvédelmi elvárásoknak és a mai kor kívánalmainak is.

A munka során pótolták a háború utáni felújítás hiányosságait: visszakerültek a vadászkutyák pórázai, Mátyás király számszeríjának húrja és ruhaövének díszítményei, melyek az eredeti alkotásnak is részei voltak. A szobrokat a lerakódott szennyeződésektől olyan patinamegőrző eljárással tisztították meg, amely segít megőrizni az alkotásokat a városi levegő káros hatásaitól védő, jellegzetes zöld színű ásványréteget.

Megújult a szökőkút gépészete, és a szakemberek megoldották a szerkezet vízmegtartási és vízelvezetési problémáit is. A vízszivárgás megszüntetése érdekében a második világháború után készült vasbeton kúttál helyett új épült, amely elé az eredeti szegélykövek kerültek vissza. A szökőkút új díszkivilágítást is kapott, így a szoborcsoport esténként eddig nem látott színekben pompázik.

Nézze meg a Mátyás kútját, navigáljon ide a QR kód segítségével!

Az eredetileg 1900-ban, Senyei Károly tervei szerint elkészült kutat korábban többször is költöztették. A második világháború során megsérült, majd úgy döntöttek, hogy nem eredeti helyén, hanem a Rákóczi téren állítják fel újra. 1957 és 1976 között a pesti lakosság láthatta nap mint nap, majd újra a Budavári Palota északkeleti teraszára szállították vissza.

A kút szigetelési gondok, illetve a korábban eltört vezetékek miatt hosszú évek óta nem működött, a szakemberek most új, vízzáró vasbetonból készítették el a medencéjét, az azt körbevevő kemény mészkő szegélyt az eredeti nagyságúra, felújítás előtti átmérőjének mintegy kétszeresére növelték. 

A bronzszobrok rekonstrukcióját a Mátyás kútjánál alkalmazott módszerrel végezték el a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Senyei Károly alkotásánál azonban volt egy jelentős könnyebbség: be lehetett bújni a szoborcsoport belsejébe, így a hibákat könnyebb volt javítani. A harcsával küzdő két fiú és az őket nevetve néző kislány kompozícióján több munka is akadt: a háború után a szobrok alkotóelemeit összetartó bronzcsavarokat acélra cserélték, amelyek idővel elrozsdásodtak, ezeket most ismét bronzra cserélték, pótolták a kislány copfjának masniját és a halászháló hiányzó részeit is, a szobrokon lévő kisebb lyukakat, repedéseket is kijavították. Ezt követően patinamegőrző tisztításon esett át az alkotás: a bronzot védő zöld ásványréteget itt is meghagyták, a szennyeződéseket és a vízkövet azonban eltávolították. 

A kutat most ismét eredeti helyén láthatja a nagyközönség és környezetében is a Hauszmann Alajos által megtervezett állapot köszön vissza. Teljesen megújultak a kutat két oldalról körülvevő zöldfelületek, felújították a térkőburkolatot, kiépítették a köz- és díszkivilágítást. A szökőkút eredeti méretűre növelt medencéje Hauszmann elképzeléseinek megfelelően földszíni növényágyak közé került.

A Szent György tér nyugati oldalát 1789-től határozta meg a gróf Teleki József által építtetett késő barokk stílusú, klasszicista vonásokat mutató bérpalota. A később állami tulajdonba került épület jelentősebb átalakítására bő száz évvel később került sor, amikor Habsburg József Károly főherceg megvásárolta és átépíttette az épületet. A főherceg itt élt a családjával egészen 1944-ig.

Az átalakítás terveit a Hauszmann-iroda kiváló párosa, Korb Flóris és Giergl Kálmán készítette a késő historizmus szellemében, leginkább neobarokk stíluselemek felhasználásával. 1904 és 1906 között a palota keleti és déli szárnya új architektúrát kapott, nyugati szárnya további traktussal bővült. A megújult nyugati és északi homlokzat a francia kastélyépítészetet idézte. A lebontott északi szárny helyén alakult ki a fő közlekedési tengely. A vendégek a palota új, Szent György utca felőli kovácsoltvas kapuzatán keresztül érkeztek meg a kertbe. Onnan a kocsiáthatón jutottak az íves kiképzésű előcsarnokon át a lapos üvegtetővel fedett vesztibülbe. Majd a Királyi Palota Habsburg-lépcsőjét idéző díszlépcsőn vonulhattak az első emeleti táncterembe.

Az épület a második világháborús ostrom után részben elpusztult tetőzettel, beszakadt üvegtetővel, sérült falakkal és lépcsőkkel, kirabolva maradt hátra. 1951-ig üresen állt, majd munkásszállásként működött, végül 1968-ban felrobbantották és alapjaival együtt lebontották.

A Várba látogatók a József főhercegi palota helyén hosszú évtizedek óta csak egy funkció nélküli rommezőt találhattak. A Szent György téren újraépülő palota külső megjelenésében az eredeti épület hiteles mása lesz. A palota legszebb belső terei közül az impozáns, üvegtetővel fedett vesztibül és a két emelet magasságú táncterem visszaépítése is az eredeti tervekhez hűen történik.  A közönség számára látogatható lesz az egykor az épülethez tartozó istálló, valamint az újjáépülő Neoreneszánsz kert is, melyet keletről loggiás kerítés határolt. A kertből lépcsőn és lifttel egyaránt megközelíthető lesz az alatta húzódó nyugati pincerendszerben feltárt középkori zsidó rituális fürdő, a Mikve. A kertből a szintén megújuló egykori Ybl lépcsőn keresztül juthatnak le a látogatók a várfalon kívüli, újjászülető nyugati kertekbe.

A 19. század utolsó évtizedeiben a budai Várnegyed egyik legjelentősebb épületegyüttese jött létre a Dísz tér és a Szent György tér találkozásánál. A több ütemben megvalósított építkezés terveit, állami megrendelésre, Kallina Mór készítette. Elsőként – 1879 és 1881 között – a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Szent György térre néző historizáló, ötszintes épülete készült el, melyet 1889–1890-ben a Dísz tér irányába bővítettek.

A Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság új épülete a Honvédelmi Minisztérium szerves folytatásaként 1897-re készült el. A négyszintes neoreneszánsz stílusú palota hatalmas, földszinti előcsarnoka felett a díszterem húzódott, mellette étteremmel és szalonnal. Az első emeleten Habsburg József Károly főherceg főparancsnoki apartmanját és hivatali helyiségeket alakítottak ki. A második emeleten irodák és további lakosztályok sorakoztak.

Az épület tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, bár ezek korántsem voltak végzetesek, az épületet 1949-ben romnak nyilvánították, és fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig. 

2012 és 2014 között az épület részleges felújításon esett át: külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését és a díszlépcsőt is rekonstruálták. A felújított északi homlokzaton, mint mementót megőrizték az 1944 decemberében kezdődött ostrom lövedékeinek nyomait.

A Nemzeti Hauszmann Program részeként 2021-ben megindult rekonstrukció során az épületegyüttes északi részéhez tartozó alapterület megtartásával, eredeti magasságában születik újjá. A kupolatorony kilátóteraszként funkcionálhat a jövőben., a földszinten kialakított látogatóközpont a budai Vár kapujaként fogadja majd az ide érkezőket.

A Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete 1900-ban vásárolta meg a Dísz tér 1–2. szám alatt álló telkeket, hogy azokon felépíthesse székházát. Az egylet 1881-ben azzal a céllal alakult meg, hogy a háborúkban megsebesült katonák gyógyításában, ápolásában részt vegyen, és megszervezze az országokon átívelő humanitárius segítségnyújtást.

A Dísz tér délkeleti sarkán, Hültl Dezső tervei és irányítása alapján 1902-re felépült historizáló épületbe a Vöröskereszt igazgatósága, a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztérium, a Magyar Királyi Csendőrfelügyelőség, valamint a bérlakások lakói költöztek. Ezen kívül volt a házban még 14 bérbeadandó „urasági” lakás is, melyeket az egyesület minden kényelemmel –villamos- és gázvilágítással, lakásonként fürdőszobával is – ellátott. A házban lift is működött. Az egyesület központi irodájához tartozott a tanácsterem kisebb ülések, és a gyűlésterem a központi választmányi és a közgyűlések számára.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően létrejött az önálló Magyar Külügyminisztérium, amely egészen 1920 tavaszáig a palota krisztinavárosi szárnyában működött. Amikor Horthy Miklós kormányzó a Várba költözött, a minisztériumot a Dísz téri Vöröskereszt palotába helyezték át és itt működött egészen a második világháborúig.

1922–1923-ban, amikor az épület két világháború közötti legjelentősebb átalakítása megtörtént, a Hoepfner Guido által készített terveket Hauszmann Alajossal is jóváhagyatták. 

Budapest második világháborús ostromakor az épületet komoly sérülés érte, tetőzete szinte teljesen elpusztult. Helyreállítása helyett jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdonába került, a romos épületet fokozatosan lebontották. 

Az elhanyagolt terület évtizedeken át városképi sebként tátongott a Dísz téren. A Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021-ben elindult újraépítés azonban megszünteti ezt a méltatlan állapotot. Az újjászülető, impozáns épület külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolákban végződő, ötszintes eredetit. Újjászületik az egykori éke, a díszbejárat és a díszterem is.

Nézze meg, hogy áll az újjáépítés, navigáljon ide a QR kód segítségével!

Az udvari istálló lovaglócsarnokának kiváltására emelt új királyi Lovarda 1899 és 1901 között épült Hauszmann Alajos tervei szerint. A Csikós udvarban álló épületet az íves, vörös és zöld palával fedett, vörösréz borítású tetőzet avatta valóságos ékszerdobozzá. A kupolás kaputornyokkal és lófejes emblémával kiemelt főbejárat az elegáns, márványoszlopos előcsarnokba vezetett. Innen a hibiszkuszvirágokkal díszített, kovácsoltvas korláttal ékesített díszlépcsőn lehetett az emeletre jutni, ahol a szalonnal és büféteremmel kísért királyi páholy nyílt. Vele szemközt a zenekar páholya helyezkedett el. A lovaglóterem leglátványosabb része a bravúros szerkezeti megoldással kialakított, ácsolt fa díszmennyezet volt. Az óriási, zöld és fehér színű üvegablakok Róth Miksa híres műhelyében készültek. 

A Lovarda a királyi udvar kiszolgálására készült, és leginkább Habsburg József Ágost főherceg és családja használta. Az általuk rendezett karusszelekre, zenével kísért lovasjátékokra a főudvarmesteri hivatalból kiküldött meghívókkal érkeztek az országos méltóságok. Az épületet 1938 és 1944 között a bravúros lovaglótudományáról híres spanyol lovasiskola használta.

A Lovarda Budapest ostroma után öt évig állt beszakadt tetőzettel. A Vár háború utáni helyreállítási tervei a középkori erődrendszer visszaállítását tartották elsődlegesnek, így az itteni épületek sorsa megpecsételődött. A Lovardát 1950-ben lebontották.

A Lovarda 2016 és 2019 között épült újra a fennmaradt eredeti tervek és archív fotók alapján. A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszaköszönnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a lovaglócsarnok díszmennyezetét, nagy méretű, színes üvegablakait, lambrin faburkolatát és csarnokra néző páholyokat. Az épületet modern konyhával, ruhatárral és kiszolgálóterekkel is felszerelték. A közel 1500 négyzetméteres Lovarda 21. századi multifunkciós rendezvénytérként nyílt meg 2021-ben, környezetének rendezése, zöldítése és akadálymentesítése után.

A századfordulós építkezések a palotát övező melléképületeket is érintették. Az egykori hivatali épület, a Stöckl Gebäude helyén 1903-ra készült el az új Főőrség. Hauszmann Alajos a francia barokk kastélyépítészet kerti pavilonjaiból merített ihletet. Az épület a palotaegyüttest védő főőrséget, valamint a királyt és környezetét védő testőrséget szolgálta ki. Díszítésében, csakúgy, mint a Lovarda esetében, szerepet kaptak a király sikereit hirdető jelképek: az építtető I. Ferenc József monogramja például mindkét épületen megjelent.

A palota felé két szintes épület négyoszlopos teraszának Jungfer Gyula díszműkovács műhelyében készült jellegzetes láncai szép hátteréül szolgáltak az egykor igen népszerű őrségváltásoknak. Az épület a Csikós udvar felé magas szuterénszinttel is rendelkezett, ahol a palotát ellátó iparosműhelyek kaptak helyet. 

A második világháború után a helyreállítás helyett, ideológiai okokból, ezt az épületet sem tartották meg. A Főőrséget, mint a Csikós udvar egy utolsó mementóját, a hozzá kapcsolódó Stöckl lépcsővel együtt 1971-ben lebontották.

A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori Főőrség. Az épületet Hauszmann Alajos eredeti terveit követve, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően építették újra. Az épület 2020-ban készült el, azóta földszintjén kávézó és étterem, felső szintjén kulturális rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. Itt az érdeklődők megtekinthetik a magyar királyi testőrségek 260 éves történetét bemutató kiállítást.

A Karmelita kolostor és templom a Duna fölé magasodó Várhegy délkeleti ormán állt, a Királyi Palota és a polgárváros közvetlen közelében. Az 1734-re felépült és 1763-ban Szent József tiszteletére felszentelt templomhoz északról csatlakozott a téglalap alakú udvart körülzáró kolostor.

1781 után, amikor II. József feloszlatta a rendet, az épület hivatali és kulturális tér lett. A templom tornyát lebontották, homlokzatát átalakították. A volt templomtérben 1787-ben nyílt meg Buda első kőszínháza. 1800. május 7-én Ludwig van Beethoven is itt adott koncertet a József nádor  felesége tiszteletére rendezett ünnepségsorozat keretében. A kolostort mindeközben kaszinóvá alakították, előtte három tekepályát is berendeztek. 1794-ben az épületeket átadták a főhadparancsnokság részére, ekkor alakították ki a mai klasszicista stílusú Színház utcai szárnyat.

Az épület az 1944–1945-ös ostrom idején súlyosan megsérült. Ennek ellenére – sok vári épülettel ellentétben – nem bontották le. Az 1947-ben kezdődő felújítás 1977-ben fejeződött be. A kolostor épülete új tetőzetet kapott, felújították a belső tereit, majd falai közé állami cégek költöztek. Az egykori Várszínház 2001 és 2014 között a Nemzeti Táncszínház előadásainak fő helyszíne volt.

A Karmelita épületegyüttes felújítása 2016- és 2019 között valósult meg. A több mint 200 éve kulturális, közigazgatási célokat szolgáló épület külső homlokzatai és belső tereinek elegáns, letisztult formái a kolostorépület eredeti szellemiségét idézik. Az egykori templomtér visszaállításával lehetővé vált protokolláris és kulturális események megrendezése. 2021 ősze óta itt, a Beethoven-teremben rendezik meg a Karmelita koncertek programsorozatot, melyen a magyar kultúra jeles napjain tematikus koncerteket hallgathat meg a zeneszerető közönség a legkiválóbb hazai zenészek előadásában, a régizenétől a 20. század legnagyobb zeneszerzőinek művein át a népzenéig. A Karmelita 2019 óta a magyar kormányfő és legközelebbi hivatali szervezetének munkahelyeként szolgál.

Az 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. A királyi kertek keleti, Duna felőli lezárásaként épült Várbazár eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd szobrászműtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. 

Az épületegyüttest északon az egykori királyi testőrség szállásépülete, délen két bérpalota zárja. A palotákat bazársorok, majd nyitott fülkéjű emeletes pavilonok – a lépcsőpavilon és a fülkepavilon – kötik össze. A két pavilon között helyezkedik el a kétkupolás Gloriett, melynek oldalépítményeként rámpák vezetnek fel a kerti terasz sétányára. 

A második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a Budai Ifjúsági Park (röviden Ifipark) működött, az időközben életveszélyessé váló épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született a hasznosításáról, közel harminc éven át kihasználatlanul állt. 

A terület felújításáról 2011-ben született döntés. A rekonstrukció során végzett régészeti feltárás egyebek mellett török és középkori kerámiákat, használati tárgyakat, ékszereket és fegyvereket hozott felszínre. A Várkert Bazár északi területén a 16. századtól a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek. A földmunkák során nyolc török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, ahol valószínűleg Buda 1686-os visszafoglalásának korából való, több száz, faragott kő és öntött fém ágyúgolyót találtak a szakemberek. A műhelyekre emlékeztet az Öntőház udvar elnevezése, valamint a helyszínen felépített, corten acél borítású fal is, melyben lyukak és stilizált ágyúgolyók láthatók.

A megújult Várkert Bazárt 2014-ben vehette birtokba a nagyközönség. Átadása óta a főváros egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszínévé vált, a Déli palota és az Öntőház udvar között elterülő több ezer négyzetméteres Neoreneszánsz kert pedig kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. 

A Várkert Bazár számos saját szervezésű és befogadott kulturális programot valósít meg. A Várkert Irodalom és a Várkert Mozi sorozat, az ünnepekhez, valamint az országos rendezvénysorozatokhoz kapcsolódó programok is népszerűek. Az évente közel kétszáz saját szervezésű rendezvényre mintegy 60 ezer látogató érkezik.

Sétáljon a Várkert Bazárban, navigáljon ide a QR kód segítségével!

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén megépített Szent István-terem a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Berendezésén, melynek készítői az 1900. évi párizsi világkiállításon nagydíjat, arany, ezüst és bronzérmet is nyertek, a kor legnagyobb művészei és mesterei dolgoztak, mint Zsolnay Vilmos, Strobl Alajos, Roskovics Ignác, Thék Endre, Neuschlosz Ödön és Marcel vagy Jungfer Gyula. A terem neoromán stílusban készült, ám bizonyos pontokon a tervezők, Hauszmann Alajos és Györgyi Géza, teret engedtek a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is.

Az államalapító Szent István királynak és az Árpád-háznak emléket állító, 1902-ben megnyitott történelmi díszterem helyet adott udvari eseményeknek, de hivatalos körséta keretében látogatható volt a nagyközönség számára is. Történetének legünnepélyesebb, és a névadójához legméltóbb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtt itt nyitották fel a koronaládát, és egy napig itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot, majd innen vitték át őket a Mátyás-templomba.

A Budavári Palota épületegyüttese a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész következtében 65%-ban elpusztult. A Szent István-terem berendezése és környezete tűz martaléka lett. Helyén később más alaprajzi beosztással kutatószobák, metszettár, dolgozószoba és tároló helyiség létesült a BTM számára. 

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a szakemberek a legnagyobb pontossággal állították helyre a történelmi helyiséget, mind művészi technikában, mind anyaghasználatban követték az elődöket, és elsősorban archív fényképek, illetve töredékes, eredeti tervrajzok, korabeli másodpéldányok és próbadarabok, valamint két, a teremből fennmaradt tárgy alapján, a legkisebb részletekre is odafigyelve rekonstruálták a Budavári Palota egyik híres történelmi dísztermét. Az újjászületett Szent István-termet 2021. augusztus 20. óta  csodálhatják meg a látogatók. 

A díszteremhez vezető folyosón és terekben létrehozott kiállítás államalapító királyunk, Szent István király életművének és örökségének állít emléket. A tárlaton megtekinthető Aba-Novák Vilmos freskóterve, melyen Szent István a Szent Korona képében felajánlja országát Szűz Máriának, valamint Havadtőy Sámuel, világhírű magyar képzőművész Szent István Intelmek című művére reflektáló, kortárs installációja is.

Látogassa meg a Szent István-termet, navigáljon ide a QR kód segítségével!